A “fekete-fehér” lyuk

A cikket eddig megtekintette 1 320 olvasó - 2016-09-18

Esténként az eget fürkészve gyakran tűnődhetünk el azon, mi lehet még odafönt a csillagrendszereken és bolygók millióin kívül, és hány olyan jelenség létezhet, ami emberi szemmel – legalábbis a Földről – biztosan nem látható?

A csillagászat rajongói számára minden bizonnyal talán az egyik legérdekesebb téma a fekete lyukak létezése, működésüknek találgatása. Nem véletlen, hogy ezek a kozmoszi „Bermuda-háromszögek” – felfedezésük óta – mindig is nagy izgalomban tartották mind a kutatókat, mind a hobbi-csillagászokat, és számos irodalmi és filmművészeti alkotáshoz adtak ötletet.

A legismertebb meghatározás szerint a fekete lyuk a téridő azon „foltja”, amiből az erős gravitáció miatt sem anyag, sem fény nem tud távozni, ha egyszer túljutott a fekete lyuk eseményhorizontján. A jelenség elnevezése megtévesztő lehet: valójában nem egy klasszikus értelemben vett lyukról beszélünk, hanem egy olyan égitestről, ami hatalmas gravitációja révén minden közelébe kerülő objektumot, anyagot, de – ahogyan már említettük – még a fényt is elnyeli. A fekete lyukak létezését a csillagászok elméletekkel és megfigyelésekkel is alátámasztották (valamennyi kutatás Einstein bonyolult relativitáselméletéből indult ki).

De hogyan alakulhat ki egy fekete lyuk? Az elméletek szerint egy véges tömegű test a gravitációs összeomlás során annyira kis térfogattá tömörül össze, hogy végül egyetlen ponttá zsugorodik – azaz létrejön a gravitációs szingularitás. Ez a kifejezés azt jelenti, hogy egy olyan helyről, mezőről van szó, ahol végtelen mennyiségek jelennek meg, azaz a sűrűség és a téridő görbülete végtelenné válik – Einstein is ezt jósolta meg az említett elméletével.

Mivel a fekete lyukakba történő „zuhanás” természetét senki nem ismeri, ezért több kozmológiai elmélet is született ennek kapcsán. Az egyik ilyen, hogy a fekete lyukba került anyag átfolyik bizonyos csatornákon, ezáltal vándorolva a térben, majd kiárad az ún. fehér lyukon keresztül. Persze erre eddig még nincsen ismert bizonyíték.

Einstein általános relativitáselméletének éppen 2016-ban ünnepeljük a 100 éves évfordulóját.

 

Hozzászólások

hozzászólás érkezett eddig