Magyarország területén vajmi kevés eséllyel fedezhető fel ez az igen ritkán előforduló felhőfajta, az Undulatus Asperatus, melynek kialakulása és formája is a globális felmelegedéssel hozható kapcsolatba. Annak ellenére, hogy az Asperatus elnevezés a latin ’asperitat’ szóból származik, ami vadságot jelent, egy békés jelenségről beszélünk.

Ennek a különleges és módfelett gyönyörű természeti jelenségnek egyes fajtái olyanok, mintha valósággal egy fantasy történet díszletét látnánk. Bár a külleme egészen vészjósló lehet egyes esetekben, a tapasztalatok azt mutatják, hogy valójában egy teljesen ártalmatlan dologról van szó. Olykor ijesztőnek ható sötét színeit a benne lévő nagy mennyiségű víznek köszönheti, és bár igen riasztó lehet, általában kialakulása után nem sokkal békésen szertefoszlik, nem jellemző, hogy vihart okozna. Eddig leggyakrabban Új-Zéland egén figyelték meg ezt a felhőt, de látták már Görögország partjainál, Ausztráliában, de még az Atlanti-óceán fölött is. Egyes meteorológiai elméletek szerint lefelé irányuló „csúcsos” mintázatát a globális felmelegedés hatásainak köszönheti, ám egyelőre még rejtély övezi mind a felhő kialakulását, mind a kinézetének okát. Az Undulatus Asperatus bizonyos változatai emlékeztethetnek egy cseppkőbarlang belsejére.  Ez az új felhőfajta olyannyira különbözik az eddig megfigyelt felhőktől, hogy a kutatók új névvel is ellátták a jelenséget, ez pedig az elmúlt kb. 50 évben példanélküli. A magyar szakirodalomban kevert felhőként ismert jelenség eredetét még nem bizonyították, és ez az oka annak, hogy még nem került bele a WMO eddig ismert felhőket csoportosító rendszerébe.

A Undulatus Asperatus – a félelmetes felhő bejegyzés először a ITD jelent meg.

A csillagászat rajongói számára minden bizonnyal talán az egyik legérdekesebb téma a fekete lyukak létezése, működésüknek találgatása. Nem véletlen, hogy ezek a kozmoszi „Bermuda-háromszögek” – felfedezésük óta – mindig is nagy izgalomban tartották mind a kutatókat, mind a hobbi-csillagászokat, és számos irodalmi és filmművészeti alkotáshoz adtak ötletet.

A legismertebb meghatározás szerint a fekete lyuk a téridő azon „foltja”, amiből az erős gravitáció miatt sem anyag, sem fény nem tud távozni, ha egyszer túljutott a fekete lyuk eseményhorizontján. A jelenség elnevezése megtévesztő lehet: valójában nem egy klasszikus értelemben vett lyukról beszélünk, hanem egy olyan égitestről, ami hatalmas gravitációja révén minden közelébe kerülő objektumot, anyagot, de – ahogyan már említettük – még a fényt is elnyeli. A fekete lyukak létezését a csillagászok elméletekkel és megfigyelésekkel is alátámasztották (valamennyi kutatás Einstein bonyolult relativitáselméletéből indult ki).

De hogyan alakulhat ki egy fekete lyuk? Az elméletek szerint egy véges tömegű test a gravitációs összeomlás során annyira kis térfogattá tömörül össze, hogy végül egyetlen ponttá zsugorodik – azaz létrejön a gravitációs szingularitás. Ez a kifejezés azt jelenti, hogy egy olyan helyről, mezőről van szó, ahol végtelen mennyiségek jelennek meg, azaz a sűrűség és a téridő görbülete végtelenné válik – Einstein is ezt jósolta meg az említett elméletével.

Mivel a fekete lyukakba történő „zuhanás” természetét senki nem ismeri, ezért több kozmológiai elmélet is született ennek kapcsán. Az egyik ilyen, hogy a fekete lyukba került anyag átfolyik bizonyos csatornákon, ezáltal vándorolva a térben, majd kiárad az ún. fehér lyukon keresztül. Persze erre eddig még nincsen ismert bizonyíték.

Einstein általános relativitáselméletének éppen 2016-ban ünnepeljük a 100 éves évfordulóját.

A A „fekete-fehér” lyuk bejegyzés először a ITD jelent meg.

Elmondható, hogy ez a helyzet romlott egész Európa szerte az elmúlt években. Ami azt jelenti, hogy a jobb idő miatt néhány félelmetes betegséget okozó trópusi rovar célba vette kontínensünket. Így került a malária Görögországba, a nyugat-nílusi vírus Kelet-Európába, a chikungunya Olaszországba és Franciaországba, hogy csak néhány legyen megemlítve.

Elmondható még, hogy a sok csapadék és a hőmérséklet emelkedése elég ideális feltételeket biztosítanak ezeknek az ázsiai szúnyogoknak, hogy elterjedjenek, mint például a tigrisszúnyognak, amely igen súlyos betegségeket terjeszt. Sajnos tigrisszúnyogokat már hazánkban is felfedeztek az elmúlt években. Mindössze 2 fok melegedés is elegendő ezeknek a szúnyogoknak, hogy a lárvái kifejlődjenek, és aktiválják magukat.

Magyarországon is megfigyelhető a szokatlan időjárás, ami sajnos együtt jár a szúnyogok és más trópusi rovarok elterjedésével. Persze nem mindenért az éghajlatváltozás a felelős. Az urbanizáció, a gazdasági fejlődés, valamint a globalizáció is nagy mértékben hozzájárul ehhez a változáshoz. Tehát érdemes a környezetünkre odafigyelni, különösen most, hogy lassan melegszik már az idő, itt a tavasz, a szúnyogok is kezdenek éledni. De a kullancsokról se feledkezzünk meg!

A A szúnyogok által terjesztett betegségek gyakoribbá válásának okai bejegyzés először a ITD jelent meg.

De ezenkívül még jelentősen csökkentheti a közlekedésbiztonságot, mivel a kormány remegéséhez is vezethet, ami persze nem tesz jót kanyarodáskor. Nagyon fontos, hogy amikor észleljük a gumiabroncsok szitálását, mindenképp vigyük szervízbe és nézessük meg.

A gumiabroncs károsodásai
Könnyen megsérülhet a gumiabroncs, pláne a kátyús úton. De a padkán is, ha nagy sebességgel áthalad rajta. Sajnos ezek a sérülések sokszor nem is láthatóak. Persze a gumi rugalmas anyag, ezért általában sérülés nélkül megússza, mindössze néhány kordszál sérül csak. De idővel, ahogy folyamatosan mozgásban van a kerék, ez a kis sérülés elterjed. Idővel deformáció léphet fel a gumiköpeny oldalán, melyek egyértelmű jelei a szálszakadásnak. És ez előbb vagy utóbb durrdefekthez vezethet.

A dudor, mely az oldalfalon kitüremkedik, attól keletkeik, hogy már csak a belső légzáró tartja bent a belső levegőnyomást. Illetve a külső burkolóréteg. Ha ilyen az abroncs, akkor azonnal ráfér egy csere. Javítani nem lehet, mivel a hiba nem szépséghiba.

A kerekek kopására is nagyon figyelni kell, mivel balesetveszélyes. Ekkor is érdemes lecserélni.

A A gumiabroncs sérülései és azok kivédése bejegyzés először a ITD jelent meg.

A természetes hatóanyagok iránt érvek óta nagy kereslet mutatkozik, hiszen a remélt eredményük az hogy mellékhatások nélkül segítenek elérni mindazokat a célokat, amelyek gyógyszerek segítségével nem minden esetben megvalósíthatóak. Az ilyen találmányok lényege, hogy hatásukat a nano mérettartományban fejtik ki, a feltaláló szerint ezáltal rendkívül hatékonyak, valamint gyors eredmények produkálhatóak a készítmények felhasználásával.

Legtöbben régiónkban érdeklődnek Jakabovics Tibor újdonsága iránt, de világméretű cégek is nagy lehetőségeket látnak benne mind az orvostudomány, mind a kozmetika területén. Nem véletlen, hogy egyre többen fordulnak a hasonló természetes hatóanyagokhoz, hiszen az ismert szerekről sok esetben kiderül, hogy csak mellékhatások árán, vagy még úgy sem képesek beváltani a hozzájuk fűzött reményeket.

A világújdonság titka állítólag abban is rejlik, hogy a felhasználás során a tápcsatornát és a véráramot kikerülve juttatható el a hatóanyag a szükséges területre, vagyis hatása minden másnál gyorsabb. A termékek használói különböző hatásokról számolnak be, bővebben erről ezen a véleményfórumon olvashat.

Az új fejlesztések terén nemzetközi elismerésekkel büszkélkedhet Jakabovics Tibor, aki bebizonyította, hogy még mindig van új a nap alatt, és kis hazánk fiai folyamatosan képesek világszínvonalú újdonságokkal a piacra lépni. A bőrápolás területén nagy elégedettségre okot adó találmány előtt olyan jövő áll, mely során a tudomány és a természetes hatóanyagok jelentette előnyök együttesen kerülnek majd bevetésre a készítmények használóinak elégedettsége érdekében.

A Miről szól Jakabovics Tibor legújabb védjegybejelentése? bejegyzés először a ITD jelent meg.

Az esélye ennek, hogy megtörténik, elég alacsony. A Yellowstone szupervulkán ezerszer erősebb, mint a rendszeresen kitörő vulkánok. Eddig a történelem során háromszor tört ki. Először 2.1 millió évvel ezelőtt, majd 1.3 millió évvel ezelőtt, és a legutóbbi pedig 664.000 évvel ezelőtt.

A sajtóban néha lehet hallani olyan felröppenő hírt, hogy bármikor kitörhet, de ez nem igaz. Semmi sem utal arra, hogy kitörhet mostanában.

Érdemes megjegyezni, hogy a Yellowstone aligha az egyetlen szupervulkán a világon. Geológusok találtak még más szuper kitöréseket, legalább 47-et a föld történetében. A legutóbbi Új-Zélandon történt 26.000 évvel ezelőtt a Lake Taupo nevezetű vulkán kitörésekor. Drámaibb volt a gigászi Toba kitörése 74.000 évvel ezelőtt. Szinte kiirtotta a születő emberi fajt. Átlagosan 100.000 évente várható egy szupervulkán kitörése, bár ez nem egy előírt törvény.

A figyelmeztető jelekből következtetni lehetne, ha mostanában kitörne egy szupervulkán, a tudósok szerint. Először szeizmikus tevékenységet figyelnének meg, mivel a magmának utat kell törnie a kitöréshez, és ez eltarthat hetekig, hónapokig, a Yellowstone szupervulkán esetében, állítják a tudósok.

A Mi történne egy szupervulkán kitörésekor? bejegyzés először a ITD jelent meg.

Tornádó előfordulhat zivatarnál és jégesőnél egyaránt. Leggyakoribb előfordulása az Egyesült Államokban van, akár 1000-szer egy évben. Szimpatikus helyei Kelet-Dél-Dakota, Nebraska, Kansas, Oklahoma, beleértve Texas északi és keleti részeit is, valamint Colorado pedig az úgynevezett tornádó sújtotta terület, mert ott fordulnak meg a legerősebb és legpusztítóbbak. Sajnos évente több, mint 80 ember hal meg tornádók miatt, és a sebesültek is 1500 fölött vannak.

A tornádók sebessége és iránya a szél határozza meg, mely örvényleni kezd vízszintes irányban, és így keletkezik ez a pusztító örvény. Majd fokozatosan növekedésnek indul függőleges irányban, közben lassan emelkedik, míg eléri a viharfelhőt.

Azt mondják, hogy összefüggésben van a nyári és a tavaszi zivatarokkal, de ez nem igaz. Tény, hogy bármikor kialakulhat tornádó, nincs évszakhoz és zivatarokhoz kötve.

Elég gyorsan mozog, 16-32 km sebességgel halad óránként. De nem nagy távolságokat tesz meg. Viszont, ahol elhalad, nagy pusztítást tud végezni.

Pontosan megjósolni előre a tornádó kialakulását, nem nagyon lehet. Csak találgatni lehet, hol fog kialakulni. Legjobb, ha a józan paraszti eszünkre hallgatunk, és ha sötét felleget pillantunk meg az égen, melynek zöldes színe van, esetleg egy szupercellára hasonlít, valamint esik a jégeső elég intenzíven, akkor gyanakodhatunk tornádóra.

A Egy félelmetes jelenség, a tornádó bejegyzés először a ITD jelent meg.

A fák nekünk oxigént lélegeznek. És csökkentik a szenet a levegőből. Ez a szén is hozzájárul a globális felmelegedéshez. A növények tisztítják a levegőt és a vizet a szennyezőanyagoktól. Az állatok folyamatosan széthordják a magokat, hogy virágozzon az erdő. A széleskörű élő erőforrások kiszolgálnak minket, embereket, ételt, menedéket és gyógyszert adnak számunkra.

Sajnos a biodiverzitás, vagyis a biológiai sokféleség rohamosan csökken (elsivatagosodás, túlnépesedés, erdőirtás, légszennyezés, klímaváltozás). A biodiverzitás az ökoszisztémák stabilitásához járul hozzá. Segítségével az ökoszisztémák önszabályozó rendszerekként tudnak működni.

Még korai lenne kijelenteni, hogy a Föld egy hatodik tömeges kihaláson megy keresztül. De, ha a jelenlegi arányok szerint több faj hal ki, így sajnos 300 év alatt elérkezhetünk a tömeges kihalásokhoz.

Nekünk, embereknek az a feladatunk, lépéseket kell tennünk, hogy csökkentsük a kockázatot. Például úgy, hogy a természet erőforrásait hatékonyabban használjuk ki. Képesek vagyunk megőrizni az ökoszisztémákat, hogy azok továbbra is biztosítani tudják  számunkra a szolgáltatásaikat.

A Fajok halnak ki, avagy jön a hatodik tömeges kihalás? bejegyzés először a ITD jelent meg.